Az ingyenességről
Az ingyenesség a komoly, kölcsönös értékek mentén elkötelezett felek egyre inkább terjedő együttműködési formája. Az Elektronika Vonala Security Kft esetében az ingyenesség nem azt jelenti, hogy készpénz nem szükséges, hanem azt, hogy az ingyen telepitett lakásriasztóért, mint jelentős értékért meghatározott idejű hűséget, mint jelentős értéket kérünk cserébe.
Ne féljünk az ingyenességtől!
Az alábbi cikkből kiderül, hogy mindennapi életünkben egyre nagyobb a szerepe az ingyenességnek
I.Van ingyenesség vagy nincs?
A. Az ingyenesség nagyon könnyen és gyorsan megragadja az emberek figyelmét.
B. Az ingyenesség rendszerint (tehát majdnem mindig) gyanús.
Mindkét fenti állítás nagyon igaz. Az ingyenesség ajánlata a majdani vevő pszichéjében először lelkesedést kelt,
majd erős kétséget ébreszt, hiszen lelkünk mélyén tudjuk és érezzük, hogy semmi sincs ingyen. (Ugyanakkor örök-naív optimistán reméljük: hátha csak most, csak nekünk mégis.)
A rossz hír: semmi sincs teljesen ingyen, valaki mindig fizet.
A jó hír: egyáltalán nem biztos, hogy mi fizetünk (tehát érdemes optimistának lenni).
II. Az ingyenesség pszichológiája
1. Amikor az ingyenesség bizalmatlanságot kelthet: ha egy termék eddig fizetős volt, de mostantól ingyen kapható. Mire gondolunk?: finom étel helyett → rossz minőségű, esetleg lejárt szavatosságú ételt kapunk
működő eszköz helyett → selejt, rossz, nem (jól) működő dolgot kapunk
2.Amikor eszünkbe sem jut bizalmatlannak lenni:
A google-ról, yahoo-ról stb. gondoltuk valaha, hogy rossz kereső csak azért, mert ingyen van? Ugye nem? Miért nem? Mertkezdettől fogva ingyenes!
3. A vállalkozásoknak az ingyenesség felkínálása a bizalomkeltés egyik marketing eszköze.
Korrekt ajánlat esetén megfelelő értékcserék, mindkét fél számára előnyös üzletek jönnek létre.
4. Miért működik (jól) az ingyenesség?
Mikor döntünk könnyebben? Ha 990 Ft vagy pl. 10.000 Ft elköltése, illetve ha 0 Ft és 10 Ft elköltése között kell döntenünk?
Szabad a gazda? Bizony a 2. esetben. Ilyenkor aközött döntünk, hogy fizessünk-e egyáltalán vagy ne fizessünk.
Az ingyenesség lehetősége kiiktatja a gondolkodásból a mérlegelést, a kockázatérzetet és a lelki-pszichikai gátakat.
Nincs okunk és szívünk nem kérni az adott dolgot, főleg ha arra egyébként szükségünk (igényünk) is van.
Mindennek negatív kísérőjelensége is lehet, mégpedig a pazarlás.
III. Az ingyenesség főbb üzleti modelljei
1. Kereszttámogatások, azaz egyik termék támogatja a másikat, az egyikért fizetünk a másikért nem.
Ennek általános jellemzője még, hogy a két termékért együtt kevesebbet fizetünk, mint külön-külön fizettünk volna.
Példák:
– ingyen lakásriasztó 2 év távfelügyelettel
– ingyen mobiltelefon készülék 1-2 éves hűségszerződéssel
– ingyen kábel tv beszerelés, 1-2 éves hűségszerződéssel
– ingyenes ajándék a valamilyen vásárolt csomagban
– egyet fizet, kettőt kap értékesítési rendszerek
– ingyen ketchup pl. a hamburger mellé
– ingyenes tanácsadás hosszú távú megbízási szerződésért
Ezekben az esetekben ugyanannak a fogyasztónak van az ingyen termék és a fizetős is; tehát mindenképpen fizetünk valamennyit.
2. Egyik fogyasztói csoport támogatja a másikat. Példák:
– ingyen terjesztésű reklámújságok (olvasó ingyen kapja, a hirdető fizeti;aki mindezt koordinálja: az a lapkiadó)
– ingyenes belépő nőknek, fizetős belépő a férfiaknak discoban, bárban
– ingyenes strand jegy a gyerekeknek, felnőtteknek belépési díj
Ezekben az esetekben a kedvezményezett csoportoknak tényleg ingyenes az adott termék vagy szolgáltatás,
mert azok fizetnek helyettük, akik nem jogosultak a kedvezményre.
3. Kevés fizetős fogyasztó támogatja az ingyenességet élvező többséget, Példák:
– általános tanácsadás, információk ingyen; személyre szabott, magasan kvalifikált tanácsadás pénzért
– szoftver alapverzió ingyen; prémium verzió pénzért
– dvd, cd, demó verzió ingyen; teljes verzió pénzért
Ezekben az esetekben a többség valódi ingyenességet kap, amit a fizetős kisebbség finanszíroz.
Fenti példákból láthatjuk, hogy az ingyenesség áthatja életünk szinte minden területét és megállapíthatjuk,
hogy az ingyenességre épülő gazdaság rohamos léptekkel terjeszkedik.
IV. Egy kis közgazdaságtan – avagy hogyan alakul ki először az olcsóság, majd az ingyenesség
1. Mikor kezd bármilyen termék olcsó(bb) majd (esetleg) ingyenes lenni?
Mindenki tudja, hogy akkor, ha az adott termékből egyre több van, azaz egyre olcsóbb/egyszerűbb az előállítása, azaz ha egyre könnyebb az adott piacra belépni (közgazdaságtani nyelven: ha alacsony, vagy alacsonnyá válik az iparági belépési küszöb), azaz ha egy termék minőségi termékből olcsó tömegcikké válik.
Törvényszerű, hogy ilyenkor az ár az egyik legfőbb marketingeszközzé lép elő.
Ez történik a műszaki cikkek piacán, az internet piacán, de az oktatás területén és a mérnöki, jogi szakmák egyes területein is megfigyelhető a jelenség.
2. Mi tud nem csak olcsó, hanem ingyenes is lenni?
Hosszú távon azok a (először drága) termékek lesznek olcsók és később ingyenesek, amelyekben alacsony
a (drága) fizikai termékek (anyag) aránya és magas a szellemi ráfordítás (innováció) aránya.
Az ilyen termékek főleg a digitális gazdaság (informatika, internet stb.) területén jelentkeznek és jelentősen átalakíthatják mai életünket. A digitális gazdaság ingyenessége nem a XX. század egyet fizet-kettőt kap (egyébként igen korrekt és hatékony) marketing eszköze, hanem olyan új, XXI. századi valóság, amely – vélhetően – teljes újraértelmezésre kényszeríti a (köz)gazdaságról kialakult ismereteinket.
Amikor egy termék tömegcikké válik és eléri az ingyenességet, akkor a fejlesztés, az innováció egy magasabb szinten újrakezdődik. Az új termék először megint drága, azután olcsó, majd ingyenes lesz. Az így kialakuló ciklikusság egyben olyan fejlődési spirál, mely életünk-világunk folytonos fejlődését (is) generálja.
V. Mi következik az ingyenesség után?
Drága → olcsó → ingyenes → ……..? ……..
Nos? Igen! Bizonyos esetekben a vevőnek (felhasználónak) fognak fizetni! Hihetetlen, de logikus! Ez lesz az ingyenességet meghaladó új üzleti modell!
Erre is van már nemzetközi és magyar példa is! Például a hasznosjáték.hu regisztrált játékosai legális hírlevél formájában üzleti információkat, ajánlatokat, tanácsokat, tanulmányokat olvasnak, amiért pontokat kapnak, a pontokért pedig értékes ajándékokat választhatnak. Természetesen mindezt a résztvevő üzleti partnerek finanszírozzák azért, hogy minél többen elolvassák a róluk szóló információkat.
Összegzés: Mindenkinek ajánljuk, hogy foglalkozzon az ingyenesség gondolatával.
Ingyenes vagy annak tűnő ajánlatok esetén nem kell feltétlenül átvágásra vagy rosszra gondolni,
ugyanakkor érdemes az ajánlatot mélységében megvizsgálni, és ha tényleg előnyös számunkra, akkor elfogadni.
A cikk a szerkesztője Ardai Attila engedélyével került felhasználásra.
A cikk alapjául Chris Anderson Ingyenesség című könyvének (Hvg Kiadó 2010.) megállapításai szolgáltak.
Segítünk! Állandóan, tehát az esti órákban és hétvégén is!
Telefonos ügyfélszolgálatunk a hét minden napján elérhető reggel 8 és este 20 óra között a
+36 70 750 0 750 -es ügyfélszolgálati telefonszámunkon, szerződéses ügyfeleink pedig
a nap 24 órájában kaphatnak segítséget kollégáinktól.